Azonosító érték: az írássajátosságok jellemzője, amely meghatározza, hogy az adott sajátosságnak a kézeredet azonosításában milyen jelentőséget kell tulajdonítani. A kézírás-jellemzők különböző azonosítási értéket képviselnek. Azoknak a tulajdonságoknak, amelyek minden személy írását jellemzik, vagy a kézírásban véletlenszerűen jelennek meg, nincs azonosító értékük. Annál értékesebb egy írássajátosság, minél kevesebb személy kézírásában fordul elő és minél inkább eltér a tanult irányírástól. Röviden: az azonosító érték függ az előfordulási gyakoriságtól, a strandardtól való eltéréstől és a következetes megjelenéstől.
Eredeti alá-/kézírás: az adott íráshordozón emberi írómozgás folyamatában, az íróeszköz íróanyagával képződött grafikai anyag.
Félspontán minta: az eljárás megindítása után, ezzel kapcsolatban vagy ettől függetlenül, de nem kézírás összehasonlítás céljából készült minta.
Hamis szakvélemény adása: a hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra, aki mint szakértő hamis szakvéleményt, vagy mint szaktanácsadó hamis felvilágosítást ad (Btk. 238. § (2) bek. a) pont).
Írásfeltételek: az írás létrehozását lehetővé tevő tényezők.
Íráskörülmények: az írásfolyamattal együttjáró szubjektív (pl. érzelmi állapot) és objektív (pl. világítás) tényezők.
Írássajátosságok: az írásszakértői vizsgálat szempontjából jelentős, következetesen megnyilvánuló grafikai tulajdonságok.
Írásszakértő igénybevételének lehetőségei:
1. ha a bizonyítás hivatalból történik, az eljáró hatóság a rá vonatkozó eljárási szabályok szerint dönt az írásszakértő kirendeléséről,
2. ha a bizonyítás a felek joga, egyben kötelessége, a törvény elsősorban a felek megállapodására bízza a kirendelendő írásszakértő személyének kiválasztását,
3. az üzleti életben vagy civil szférában az ügyfél (személy/cég/szervezet/hivatal) maga határozza meg, mely írásszakértőnek ad írásszakértői vélemény elkészítésére szóló megbízást.
Írásvariabilitás: az írómozgás bizonyos határok közötti ingadozása, amely a természetes írómozgásban a grafikai jelek visszatérő változataiban nyilvánul meg. Megkülönböztetünk szimultán és szukcesszív variabilitást.
Kriminalisztikai írásszakértés: azklasszikus kriminalisztikai szakterület egyike (okmányszakértés, írásszakértés, nyomszakértés, ujjnyomatszakértés, fegyverszakértés) és nem azonos a grafológiával.
Másodlati példány: az első példánnyal egyidejűleg festékátvitellel keletkezett példány (pl. indigós példány).
Másolati példány: valamely iratról keletkezése után készült példány, amely szöveg és formahű. Az iratmásolat lehet hiteles (hitelesítési záradékkal ellátott) és nem hitelesített (egyszerű másolat).
Próbaírás: írásösszehasonlítás céljából az eljárás során a hatóság munkatársa vagy az írásszakértő által, instrukciók szerint felvett aláírosok vagy kézírások (kísérleti minták).
Spontán minta: az eljárást megelőzően és attól függetlenül (nem összehasonlítás céljából) készült írásminta.
Szakértő: a Büntető Törvénykönyv alkalmazásában a szakértő közfeladatot ellátó személynek minősül.

 

 

Dr. Endrefi Istvánné
igazságügyi írásszakértő

Telefon:
+3620/526-8548

E-mail:
szilvia@endrefi.hu

Iroda:
1025 Budapest, Csévi u. 4/a.
Ügyfélfogadás:
előzetes megbeszélés szerint
Bíróságokkal, hatóságokkal:
elektronikus kapcsolattartás

 
http://irasszakerto-endrefi.hu/gyik.aspx